s az ember barangol
mocsárban csatangol
van mikor eltéved
reszket is bitangul
tombol
de nem rombol
berkenyésből
ingoványba
szédelegve
szikét ragad
s kérdéseket boncol
itt is - ott is belé nyilall
a kihegyezett kérdés
- ki szabja
és dönti el
a felemelő kérdést?
ki állhat az ernyő alá?
ki az aki ázhat?
kit véd meg a bádog ember?
kit sújt le a bánat?
kinek jutott búgócsiga?
kinek csak egy madzag?
kit őriz meg a krónika?
számít-e hogy gazdag?
van-e tartás, van-e elv?
netán van-e lényeg?
csatangolva
barangolva
meglelnek a fények?
s ha már megleltek a fények
VálaszTörléslesz e benne lényeg?
de mert a lényeg az ÉLET
ne csak mindig kérdezz
ez benne PONT a Te fényed.
Ó drága Ildikó, a fényt elölni nagyon egyszerű.
VálaszTörlésKöszönöm soraidat ölellek, Éva