Megírtam már és mégsem

Megírtam már az öreg őszt,
a tetszhalott sápadt telet,
a helyet, hol ábrándunk várt,
hittük játszani lehet,
a boldogság virágát szétosztottam,
a könnyek tengerét apasztottam,
versemben volt sok virág bomlás,
nyári kacajtól erdei zsongás,
írtam a Holdról, hogy kedvesen
ragyog, s a Nap is süt hevesen,
csak egyet nem írtam sohasem,
titkomat amire szívesen
emlékszem ezer és egy éjen,
a titkomat és a titkodat féltem.