Ha benézel hozzám...

Ha benézel hozzám
kisöpröm a házam
szép friss legyen
törékeny váram
kártyából raktam
szelet ne hozz
napsütést
kell mikor fény ostoroz
derűs leszek
vihartól félek
villámló kísértő
emlékek élnek.

Ha benézel hozzám,
én is visszanézek
elfoglalom
a felkínált széket
asztalodnál szélre ülök
nézem csendünket
hogy öntözöd,
köztünk a szó
teremni kezd
lelkemre öntve
iszom mint bódító
égetett szeszt.