kezem a vastól nehezebb
nem írtam kolduló levelet
tollamból éppen elfojt a tinta
hegyében rekedt életem titka
köd szakadt rám reménytelen
ellene nem keménykedem
szavak ízében: terelés
dús takaró a feledés
meghalt a jövő ígéret
nem maradt mellém kíséret
ki hallgat az dönt: nem segít
legyőzve szavam nem hevít
a csend fájdalmat hegedül
maradok magamnak egyedül
kerestem füstöt hunyt tűzön
az álmokból kiköltözöm
a szép órák rugója elkopott
más ritmusban kattogott
percet-órát-éveket
szemem világa réveteg
arcom fénytelen állomás
voltam lidérces látomás
kárt vetettem bajt arattam
maradok szürke halhatatlan
átörökített szenvedés
kegyelem éhes megvetés
kíséri ziháló örömöm
hittem győzök a közönyön
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése