Alvó gyertyaszál

Mint gyertyaszál a díszdobozban,
fénytelenül, de világni készen,
lángot várok nem tolakodva,
izgulok..., el ne késsen!

Minden papír zizzenésre
éber kanócom megremeg,
kinyitják tán a dobozom,
s egy gyufaláng fénye rám remeg.

Az árnyékból villanás pásztáz körbe,
mérgesen hasít, puhatolózva,
célba veszi a díszdobozt
éles nyalábbal reflektorozva.

Csalogva cikkan a vakító csend,
merev a védő, bársony bélés,
olvadhatnék, de hosszan tűröm
egy cseppekben folyó gyertya létért.