szerettem és szerettek nagyon
ebben a hitben mertem élni
s azt is hittem ha Istenre hagyom
a sorsomat nem kell elcserélni
elcserélni egy kereken piros
egészen húsos édes világra
ahonnan nevetni nem kínos
ha méhecske száll a művirágra
a művirágra is száll a harmat
belezúgnak a szomjas méhek
méz hiányt szülnek a mű fájdalmak
kínjában elhal a zsongó ének
a virágban kínos hideg a csend
műszirmaiban gyűjti a sarat
elkopott minden fényes patent
mi vonzó volt az taszító marad
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése