A fenyőfa álma

Alkotó kedvedbe beillek uram?

Játékosan, de pontosan dolgozol, 

előre nézve mindent kiszámítva,

roppantott ágamon kesztyűben motozol.

Terveidben sehol egy felesleges vessző, 

akár fészek, madár vagy szerkezet, 

vágyamból a rosszat kikanyarítottad, 

igazítgatod tűhegyes végemet.

Úgy érzem Uram nagyon átvizsgáltad

életem ezerszer, töprengve, fontolva,
fa korom elején az árok mellett álltam,

nőttem más fák mögött gazokat vonszolva.

Egyfelől kopaszon, másfelől csodáltan,

túl árnyékos helyen, fenyőnek csúfolva,

egyenlőtlen ágam zöldje ünnepi szobában 

csillogó díszben is világi csúf volna.