cirkuszban a gyerek,
üresség veszi létem körül,
s nem lelek benne helyet.
Olyan szótlant
ahonnan látni,
nézni egyformán lehet,
ahol a csendes gondolat
elhiszi valamit tehet.
Ahol a hangot nem értik félre,
a szájra nem tapad kéz,
nem intenek le, nem rántanak,
mint harangkötelet a vész,
tűz sem éget, mert
tűz leszek,
parányi gyertyafény,
árnyakkal játszanék
fehér falon
kis repedések erén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése