mellettem állanak sokan,
szemük tükre úgy gyötör,
néznek, mint kinek halottja van.
Árnyékos, hűs e mélyedés,
fent izzik a nap, sugara öl,
hangtalan elmélkedést
takar a csend, mint anyai öl.
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése