Amikor írtam...

amikor írtam...fölöttem lebegtem
ég-föld között súlytalan lehettem
poklom a mennybe költözött
őszömbe tavasz öltözött
könnyű szilárd talajon álltam
magamnak álmot fabrikáltam
cseppenként koppant betűkből tenger
bevéstem kőbe mily szép az ember
papírra hánytam sátáni arcát
fekete-fehér folytonos harcát
daloltam csókoknak mézízű nedvét
tiltott szerelem rejtődző csendjét
seregnyi képben izzadtam gyöngyöt
pőre szavakra aggattam göncöt
szivárvány fényről kapartam mohát
holdfényből loptam zenélő csodát
magamat meztelen lélekkel adtam
éjszakám csendjét versbe oltottam.
.................................................
amikor írtam
boldog is voltam...