Játék veszteseknek

Gyászra gyászt játszik velem a sors,
volt, aki elment, volt, aki elhagyott,
szívem és eszem nem értik egymást,
ellenem törve ütnek nagyot.
Szerencsém okolom ezért és nem mást,
a kezdő és osztó is magam vagyok,
új lapokért mondtam egy imát,
bukásaimból hullanak magok.

Megállt az idő, a percek haboznak
teljenek-e, vagy maradjanak,
utolsó partim is elveszthetem,
aduk nélkül túl kevés a lap.
Gyász helyett ászra és tízesre várok,
csak egyszer lennék az életben nyerő,
csak egyszer állnának mellém a számok,
mindent felraknék, én vakmerő.