2010. október 18., hétfő

Barátomhoz

2. Péld 17,9
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet;



Kőszikla házon menedék-kilincsem
kincseim őrző arany bilincsem
titkomat elfedő véd'-fóliám
lelkemet óvó fém kapszulám
takaróm szilánkos fa-nyoszolyán
fejemet tartó nyakcsigolyám
magányban követő árnyékom
egy-szívvel dobbanó harcosom
hitemet szorító zsoldosom
szavamat esdő koldusom
traumám gyógyító orvosom

fél-énem  bajban
hangom a zajban
szememen kötésem
lámpásom sötétben
kabátom szélben
csillagom éjben
igazi tükröm másom
kritikám meghasonláson
Prófétám.
Barátom.
Tanácsom.
Maradj a keblemen
Igazi Barátom.

2010. október 16., szombat

Amikor írtam...

amikor írtam...fölöttem lebegtem
ég-föld között súlytalan lehettem
poklom a mennybe költözött
őszömbe tavasz öltözött
könnyű szilárd talajon álltam
magamnak álmot fabrikáltam
cseppenként koppant betűkből tenger
bevéstem kőbe mily szép az ember
papírra hánytam sátáni arcát
fekete-fehér folytonos harcát
daloltam csókoknak mézízű nedvét
tiltott szerelem rejtődző csendjét
seregnyi képben izzadtam gyöngyöt
pőre szavakra aggattam göncöt
szivárvány fényről kapartam mohát
holdfényből loptam zenélő csodát
magamat meztelen lélekkel adtam
éjszakám csendjét versbe oltottam.
.................................................
amikor írtam
boldog is voltam...